Festékes anyajegyek
Anyajegyeknek nevezzük az általában már születéskor a bőrön látható bőrdaganatokat, amelyek azonban a hámszöveten, és a bőrfüggelékek (szőrtüsző, faggyúmirigy, verejtékmirigy) szövetein kívül akár ér-, vagy idegeredetűek is lehetnek. Leggyakrabban anyajegyeknek mégis a bőr festéksejtjeiből kiinduló, de vegyes sejtekből összetett, jóindulatú daganatokat hívjuk latinul naevusnak.
Néha tényleg előfordul hasonló elváltozás a szülőkön, de fontos tudni, hogy az anyajegyeknek csak kb. 10%-uk veleszületett, zömük „szerzett”, amit az magyaráz, hogy felszínükön női hormonra (ösztrogén) érzékeny receptorok vannak, így serdülőkorban vagy épp terhesség idején újak is nagy számban megjelennek a bőrön.
A hormonok és a nagyon fontos örökletes hajlam mellett úgy tűnik, a legfontosabb „kiváltó ok” a fény. Mint minden bőrdaganat, az anyajegy is gyakoribb azokon, akik többször felégtek a napon, de a túlzott szolárium szintén felelős a pigmentált elváltozások szaporodásáért. Minél világosabb bőrű valaki (hat bőrtípust különböztetünk meg), annál nagyobb valószínűséggel keletkeznek rajta a fény hatására bőrhibák: szeplők, lentigók, pigmentált anyajegyek, de a bőrrák és a korai bőröregedés – divatosan nevezve aging skin – áll a kockázatok listáján.
Az anyajegyek kb. 3%-a hajlamos rákos elfajulásra, ennek eredménye a melanóma mailgnum, melynek szövettani vizsgálatakor kb. 80%-ban a naevus maradványa meg is található. Ez eléggé meggyőző statisztika arra, hogy közvetlen rizikófaktornak tekintsük a pigmentált anyajegyeket. A megfigyelések és a logika alapján elsősorban azok az anyajegyek vannak leginkább kitéve malignizációnak, amelyek több fényt kapnak, sötétebbek, nagyok (hiszen akkor több potenciálisan mutációt szenvedő pigmentsejt van bennük), esetleg irritációnak vannak kitéve.
Mivel nincs olyan orvos, aki e kis tumorok mélyére látna, csak külső jelekből gyaníthatjuk az átalakulást: rövid idő alatt történő színváltozás, (elsősorban sötétedés), az egynemű szín tarkulása, az anyajegy hirtelen növekedése, kiemelkedése, nedvezés, vérzés. A külső megjelenés egyébként lehet megtévesztő, hiszen a festékes anyajegyeknek is igen sok fajtája ismeretes, s ezeknek más-más a kockázata a rosszindulatúságra.
A korrekt, biztos és végleges diagnózist csak szövettani vizsgálattal lehet felállítani, ezért gyanú esetén mindig törekedni kell az ún. „in toto”(teljes egészében történő, biztonsági udvarral történő) eltávolításra. Erre az egyetlen biztos módszer a műtéti eltávolítás, melyet szövettani vizsgálat követ. Ilyenkor a kórboncnok meg tudja mondani, vajon milyen típusú volt pontosan az anyajegy, minden sejtjét eltávolították-e, volt-e benne rákos elfajulás, az milyen mélységet érintett stb.
Ha a műtét utáni lelet a legjobbakat mutatja, megkönnyebbülhet a páciens, hogy egy (vagy több) rizikófaktorral kevesebb van a bőrén. Ha az elváltozás rosszindulatú, szintén a szövettani kép ad útbaigazítást, kell-e újabb műtét vagy más kezelés. Soha ne a műtéttől féljen a beteg, hiszen az biztosan nem árt neki, ám ha késlekedik, az esetleges elfajult pigmentsejtek elszaporodhatnak, s ez már az egészségét komolyan károsíthatja.
Saját rendelőmben a műtéteket a fentiek szerint végzem, de talán fontosabb a megelőzés szempontjából a rendszeres bőrrákszűrés, melyet (ingyenesen!) 1/2-1 évente javaslok.
Dr. Kohán József
kozmetológus-bőrgyógyász